Hasznos


Pályázat induló vállalkozások támogatására

 

Lesz uniós forrás startupok fejlődését, nemzetközi piacra lépését segítő vállalkozások támogatására. Pályázni azok tudnak majd, akik megszerzik az NKFI ehhez szükséges szakpolitikai véleményét. Ez utóbbi kialakításának szempontjai január 15-ig jelennek meg. A szakpolitikai vélemény iránti igényt február 1-től március 7-ig lehet majd benyújtani a hivatalhoz. Pályázni várhatóan április 25-től lehet a GINOP Irányító Hatóságnál. Az „Innovációs ökoszisztéma” pályázati program a startup vállalkozások alapítását, mentorálását és képzését ösztönző inkubátorok megerősítését célozza, hogy országszerte kialakuljanak az ígéretes innovatív ötletek felkutatását, fejlesztését és finanszírozását lehetővé tévő közösségi és képzési bázisok. A startupok fejlesztésére, képzésére és piacra lépésük ösztönzésére a most meghirdetett pályázaton sikeresen szereplő inkubátorok írnak ki pályázatot, az üzleti alapon megítélt támogatást pedig közvetlenül az inkubátoroktól hívhatják le az induló innovatív vállalkozások.   5 milliárdos a keret   Az 5 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázat a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztését ösztönzi. A program lényeges eleme, hogy az induló, innovációra alapozott vállalkozások magas befektetői kockázatát az állam megosztja a startupok fejlesztésére szakosodott inkubátorok tulajdonosaival. Első fázis   A program első fázisában az inkubátorok alapítását célzó vállalkozások pályázhatnak a startup ökoszisztéma fejlesztésére elkülönített forrásokért inkubátor létrehozására. A sikeres pályázók az inkubátor megszervezését követően már közvetlenül a startupoknak szóló pályázatokat írhatnak ki. Az inkubátorok maguk döntenek a startup projektek kiválasztásáról és indokoltság szerint különböző mértékű finanszírozásáról.  Az elnyert támogatásból legfeljebb 20 százalékot használhatnak saját működési költségeikre, a fennmaradó részt az általuk kiválasztott startupoknak kell továbbadniuk, projektenként legfeljebb 60 millió forintot. A kiválasztott projektek sikerében az inkubátor közvetlenül érdekelt lesz, hiszen az általa megítélt támogatás 20 százalékának megfelelő forrást kell befektetnie a vállalkozásokba. Az inkubációs folyamat során sorozatos befektetéseivel az inkubátor legfeljebb 24 százalékos arányban maga is résztulajdonossá válik.   Vidék a cél   A most közzétett pályázati felhívás 5 milliárd forintos keretösszege a GINOP uniós forrásaiból származik, tehát a vidéki startup közösséget hivatott kiépíteni.Egy-egy inkubátor 3 éves futamidővel legfeljebb 600 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet programja megvalósítására. Ez az innovatív startupok felkutatását, kiválasztását, mentorálását, technológiai és üzletfejlesztését, a piacra juttatásig történő finanszírozását, illetve szakmai rendezvények szervezését foglalja magában. Lesz folytatás   A GINOP-pályázatot az NKFI Alapból finanszírozott 1,5 milliárd forintos kiírás követi, amely a Közép-Magyarország régió már meglévő innovációs ökoszisztémájának erősítésére, dinamizálására szolgál, mivel erre az uniós források nem használhatók fel. Forrás:...

tovább

Hatalmas a káosz a szabadság kiadásában

 

A munkáltatók közel 85 százalékánál tártak fel a munkavállalók felét érintő munkaügyi jogsértést – derül ki a munkaügyi hatóság összefoglaló jelentéséből. A célellenőrzés 1 159 vállalkozás (13 156 munkavállalót érintő) foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. A feltárt jogsértések 51 esetben munkaügyi bírság kiszabását indokolták. 298 foglalkoztatót érintően szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 465 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli határozatot adott a munkaügyi hatóság – olvasható a munkajog.hu oldalon. Sok a probléma a nyilvántartással Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően a nyilvántartási kötelezettség (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) megszegése miatt intézkedett leggyakrabban a munkaügyi hatóság. A kereskedelemi ágazatban tevékenykedő munkáltatókkal szemben kellett legtöbbször intézkednie a hatóságnak. A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatt az intézkedések 43 százaléka ebből az ágazatból került ki. A vendéglátás, valamint az építőipar területén is jellemzőek ezek a szabálytalanságok.   Jogsértő szabadságolás Kiemelkedő volt a célellenőrzés tárgyát képező szabadsággal kapcsolatos jogsértések száma is. Az intézkedések 19 százaléka emiatt történt, amely a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 51 százalékát érintette. Ennek oka, hogy nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók, főleg a gépipar és feldolgozóipar területén nem a jogszabálynak megfelelően adták ki a szabadságot. Az előbbieken túl a munkaidőre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása az intézkedések 19 százalékát vonta maga után, melyek a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 12 százalékát érintették. A kereskedelemre és a vendéglátásra jellemzőbb az említett szabálytalanság, az összes ilyen jogsértés 73 százaléka esett ezekre az ágazatokra....

tovább

Jelentősen változik a bejelentés

 

Január elsejétől már nem elég a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat megadni, egy plusz adminisztrációs feladattal is számolnia kell a HR és bérszámfejtési szakembereknek, amikor új munkavállalót jelentenek be. A munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól 16T1041-es bejelentő adatlap egy új pótlappal bővült, amin a biztosított szakképzettségi adatait is meg kell adni. Szakképzettségi adatok már bejelentésnél A nyomtatványon egy magányszemélyhez négy, a szakképzettséggel összefüggő adat megadására van lehetőség. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adatokat elektronikusan az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére továbbítja. A bejelentéssel kapcsolatos határidők nem változtak.A foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni az új biztosítási jogviszonyt, így a szakképzettségi adatokkal is már a bejelentésnél rendelkezni kell. Forrás: Üzletrész...

tovább

Erre figyeljen a cégtulajdonos, ha 2016-ban hitelt szeretne

 

A legtöbb vállalkozót a könyvelésből egy dolog érdekli: mennyi adót kell fizetni. Ennél azért lényegesen jobban megérni azonban odafigyelni. Vannak olyan könnyen alakítható tényezők a cég beszámolójában, melyek érdemben befolyásolják a társaság hitelképességét. Közeledik az év vége, az utolsó hetekben érdemes az utolsó munkák teljesítése mellett a cég számaira is időt fordatani. Több tízmillió, vagy százmillió hitel múlhat ezen 2016-ban. Az éves beszámoló a hiteligény elbírálásakor az egyik legfontosabb dokumentum a bank számára. Ennek ellenére a cégtulajdonosok jelentős része még a főbb számokkal sincsen tisztában. Jellemzően ebből származik a legnagyobb meglepetés. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az egyszerűen befolyásolható tényezőket, melyek figyelembe vételével, tudatos alakításával, a tulajdonos sokkal nagyobb magabiztossággal vághat bele a vállalkozói hitel felvételébe. Ne legyen egekben a készpénzállomány A vállalkozók között nem ritka gyakorlat, hogy „ideiglenesen” pénzt vesz fel privát használatra a cég számlájáról. Ezek a pénzek a kimutatásban a pénztárban szerepelnek, természetesen csak papíron. Nem nehéz megjósolni a bank reakcióját a következő információk együttállásánál: a vállalkozó szeretne 40 millió forint hitelt, de 25 millió forint van év végén a pénztárban… A hitelt felvenni szándékozók számára kiemelten fontos, hogy az év végi pénztáregyenleg ne legyen arányaiban kiugróan magas. Az más kérdés, hogy a NAV ellenőrzések szempontjából is így egészséges… Nem szabad mindenáron az összes adót megspórolni Hazánkban nemzeti sport az „adóoptimalizálása”, melynek azonban egyenes következménye az alacsonyabb hitelezhetőség. Ha egy cég az árbevételre vetített 3 százalékos profitot mutat ki (100 millió forint bevételből 3 millió forint profitot), akkor a bank azt látja, hogy ha csak kicsivel lesz rosszabb jövőre a gazdálkodási környezet már veszteségbe fordul a cég és így nem (vagy sokkal kisebb mértékben) lesz hitelképes. Az egészséges profitabilitás a hitelezhetőség alapja, nem érdemes tehát minden áron „leköltségelni” a teljes profitot, ha hitelt szeretnénk. Tulajdonosnak nyújtott kölcsön A napnál is világosabb: hitelt szeretne felvenni a cég, de ezt megelőzően hitelt nyújtott a tulajdonosnak… Ez bizony nem néz ki jól. Ez a banknak abszolút úgy fog tűnni, mintha a tulajdonos privát életét finanszírozná. Mindez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosnak nyújtott hitel mellett ne vehetne fel banki hitelt a cég, de meg kell találni az egészséges arányokat. Nem mindegy, hogy a cég mikor adta a hitelt a tulajdonosnak, milyen mértékben és mindez hogyan aránylik az osztalék ágon kivett pénzekhez. Lehetőség szerint csökkentsük le (optimális esetben szüntessük meg) a tulajdonos tartozását a cég irányába a hiteligény beadását megelőzően. A tulajdonos cégei közötti keresztfinanszírozás Ma már jellemzően (egy bizonyos méret felett) több céggel is rendelkezik egy tulajdonos. Rossz beidegződés (vagy leginkább egyszerű megoldás), hogy a profitot termelő cég folyamatosan finanszírozza cégek közötti kölcsönnel a veszteséges cégeket. Ennek eredményeként könnyen előállhat az a helyzet, hogy a jól működő vállalkozás hiteligénylésekor azt fogja mondani a bank, hogy mivel áttételesen a veszteséges céget finanszírozná, inkább nem ad hitelt. Év végével érdemes a lehetőségekhez képest minimálisra szorítani a cégek közötti kölcsönöket. Hitelkeret kihasználtsága Azon cégeknél, melyek erősen hullámzó folyószámla hitelkeret kihasználással bírnak, érdemes év végén törekedni a hitelek részleges visszafizetésére (még akkor is, ha a következő év elején a keret kihasználtsága elkerülhetetlenül nő majd). Ezzel az év végi beszámolóban a saját tőke és a hitel aránya egészségesebb szinten...

tovább

Néhány perc alatt megtalálhatja a tökéletes partnert

 

Új online beszállítói és tanácsadói platform indul. A GOP 3.3.2 pályázat keretében létrehozott ECPartner névre keresztelt rendszerrel a vállalkozások könnyebben találhatják meg üzleti partnereiket beruházásaikhoz, kezelhetik futó pályázati projektjeik adatait és dokumentumait, illetve különböző együttműködéseket alakíthatnak ki. Az ECPartner (ECP) működési elve hasonló a nagy közösségi weboldalakéhoz. A regisztrált tagok egy nyilvános profilt osztanak meg magukról, melyen keresztül az alap céginformációkon kívül megjeleníthetik szolgáltatás/termék portfóliójukat, legversenyképesebb kompetenciáikat. A rendszerben a vállalkozások azokat a területeket is megjelölhetik, amelyeken szolgáltatást terveznek igénybe venni,vagy technológiát akarnak beszerezni a közeljövőben. Az ECP használatával a felhasználók árajánlatokat kérhetnek és adhatnak, feltérképezhetik a potenciális partnercégek jellemzőit, nyilvános pénzügyi beszámolóit, eddigi pályázatait, valamint humán-erőforrás kapacitásait is. A hatékonyságért „Egyre gyakrabban tapasztaltuk munkánk során, hogy partnereink fejlesztési projektjeik során egyedül maradnak, és sokszor nem tudják kellő hatékonysággal véghezvinni a pályázatban rögzített feladataikat, illetve a létrejött fejlesztési eredményeiket sem tudják megfelelően kamatoztatni. Hiába valósult meg sikeresen egy-egy nagyobb fejlesztés, a hazai és a nemzetközi piaci környezetben végül nem tudták hatékonyan növelni versenyképességüket. Az ECPartner, és kiemelt funkciója, az ELMIR ebben nyújt segítséget: összeköti azokat a vállalkozásokat, akik projektjeiket jól kezelve és együttműködve magasabb szintre képesek lépni.”– mondta Mlynarik Miklós, az EconoConsult Kft. ügyvezetője. Partner percek alatt Az ECP egyik legfontosabb funkciója az ELMIR – Pályázati és Pénzügyi Előminősítő Rendszer, amely integrálja a vállalkozások és a pályázatok paramétereit.A felhasználók egy adószám megadásával komplex képet kaphatnak arról, hogy egy adott cég mely pályázatokon indulhat sikerrel.Használata komoly hatékonyságnövekedést eredményez, találatai alapján csak azokra a partnerekre kell energiát fordítani, akikkel a vállalkozások sikerrel pályázhatnak. „Az ELMIR a cégadatok és a kiírások feltételeinek összevetése során azonosítja a teljes megfelelést, a kizáró okokat, valamint azokat a találatokat is, ahol bizonyos feltételek módosításával még teljesíthetőek a felhívásban foglalt kritériumok. Az ELMIR legnagyobb előnye, hogy a vállalkozások pár perc alatt el tudják dönteni, hogy melyik pályázaton érdemes elindulniuk” Forrás:...

tovább

Indul a fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő program

 

2015 november 21.-től indul a Fiatalok vállalkozóvá válását segítő program.  A program 4 milliárd európai uniós forrásból valósul meg. A pályázatra vállalkozó kedvű, 25 évesnél fiatalabb, illetve felsőfokú végzettségűek esetén 25 és 30 év közötti álláskeresők jelentkezését várják, akik egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervezik. A program első része  egy képzés, ahol a programban résztvevő fiatalok  vállalkozásindításhoz, vállalkozás működtetéséhez, menedzseléséhez szükséges ismereteket és kompetenciákat sajátíthatnak el.  Ugyanitt segítséget kapnak üzleti tervük összeállításához is. A képzést sikeresen befejező és elfogadott üzleti tervvel rendelkező fiatalok ezt követően pályázhatnak legfeljebb 3 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatásra 10 százalék önrész mellett. A Fiatalok Vállalkozóvá válását segítő programban való részvételre a Központi régióban is lesz lehetőség. Ebben a régióban hazai forrásból is indulnak képzések vállalkozások alapítására, melyre további 1 milliárd forintos uniós forrás fog rendelkezésre állni. A programra a www.vallalkozz2016.hu honlapon, az országszerte lebonyolításra kerülő toborzó rendezvényeken, vagy a kormányhivatalokon (korábbi munkaügyi központokon) keresztül lehet. Forrás:...

tovább

Nem szűnik meg a behajthatatlan adótartozás

 

Több forrásból is eljut az információ a NAV-hoz, ha valaki ki tudná fizetni korábbi adótartozását, mégis úgy tesz, mintha nem lenne semmilyen vagyona. Ilyenkor újra megkíséreli behajtani a korábban sikertelenül követelt tartozást a NAV. Több példa is igazolja, hogy a behajthatatlannak tűnő hátralék nem szűnik meg, sőt gyakran meg is térül. Akkor sem szűnik meg az adótartozás, ha azt végrehajtható vagyon hiányában a NAV első alkalommal nem tudja beszedni. Ha ugyanis az elévülési időn belül az adózó ingó vagy ingatlan vagyonra, illetve megfelelő jövedelemre tesz szert, a NAV intézkedik a tartozás újbóli behajtásáról – közölte a vámhivatal. Egyéni vállalkozó kártalanítása lett a fedezet Egy egyéni vállalkozó tavasszal kártalanításként jutott volna vagyonhoz, de mivel az Igazságügyi Minisztériumnak tudomása volt az adótartozásról, értesítette a NAV-ot a behajthatás lehetőségéről. Végül a megítélt több millió forint – perköltségen felüli része – a behajthatatlanként nyilvántartott adótartozás jelentős részét fedezte. 20 millió forintos tétel volt a legnagyobb A legnagyobb tételt egy magyarországi lakcímmel rendelkező holland állampolgár 20 millió forint adó- és járuléktartozása jelentette. A végrehajtás először nem vezetett eredményre mivel az adós sem ingó-, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, végrehajtás alá vonható jövedelme nem volt, őt magát pedig nem lehetett elérni. A NAV megkereste a holland adóhatóságot és behajtási jogsegély keretében információkat kért a férfi tartózkodási helyéről, végrehajtás alá vonható jövedelméről és vagyontárgyairól. A társhatóság néhány hónap múlva arról tájékoztatta a NAV-ot, hogy az adós az Egyesült Arab Emirátusokban él, Hollandiában pedig két házzal és több bankszámlával rendelkezik. A NAV erre már behajtási kérelemmel válaszolt és a holland hatóság intézkedésére a 20 millió forintos hátralék egy összegben megtérült. A NAV-nak külföldön is vannak forrásai A NAV számára az ingatlan adásvételről, ajándékozásról, egyéb vagyonszerzésről az illetékügyek adnak információt, illetve a földhivatali adatbázis is segítségül hívható. A gépjárművek tulajdonosváltásáról az okmányirodák adnak tájékoztatást és nem utolsó sorban a személyijövedelemadó-bevallások is támpontként szolgálhatnak. A NAV kapcsolatban áll más országok hatóságaival, amelyekkel kölcsönös az információcsere.   forrás:...

tovább

Adóváltozások, amikkel már most számolni kell

 

A múlt héten benyújtott adócsomag ugyan számos új szabályt tartalmaz, a vállalkozásoknak nem szabad elfelejteniük, hogy a jövő évi adótörvény-változások nagy részét már nyáron elfogadták – emlékeztet a Mazars legfrissebb összefoglalója. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: érdemes áttanulmányozni a korábbi módosításokat is, hiszen például a növekedési adóhitel, már az év végi adókalkuláció készítése során is alkalmazható.   Szja- és tb-változások Minden magánszemélyt érint, hogy a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékkal csökkent, így 16 helyett 15 százalékos lett az adókulcs. Emellett 2016-tól, négy éven kersztül a kétgyermekesek családi kedvezménye is fokozatosan növekszik majd, 10 ezerről 20 ezer forintra gyermekenként. Akik visszalépnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe azoknak folyamatosan biztosítanak szja-kedvezményeket, például a kifizetett összeg adómentes jövedelem lesz, illetve ha azt a tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja, annak 20 százalékáig (de maximum 300 ezer forintig) adó-visszatérítésről rendelkezhet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék viszont növekedik, havi 6 930 forintról 7 050 forintra emelkedik. A társasági adó változásai Bevezetik a növekedési adóhitelt. Ennek az a lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem azt követő két adóév során kell csak megfizetni. Ezt akkor lehet igénybe venni, ha a társaság az adóévben és az azt megelőző 3 évben már működött és nem alakult át. Az adóhitel, először a 2015-ös adóévre vonatkozóan alkalmazható. A növekedési adóhitel végleges adókedvezmény lehet, ha a nyilatkozatot követő két adóévben a cég beruházás és növeli alkalmazottai létszámát. Szintén kedvező változás, hogy 2016-tól már a tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot.   Változások az általános forgalmi adóban Az általános forgalmi adót (áfa) érintően az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása a legjelentősebb. Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a teljesítési időpont az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napja. „A főszabályt azonban az esetek elenyésző részében kell majd alkalmazni. Előrefizetés esetén ugyanis, ha a számlakibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetén pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb az időszak végét követő harmincadik, vagy a múlt héten benyújtott adócsomagban foglalt javaslat szerint a hatvanadik nap lesz a teljesítési időpont” – foglalta össze Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója. Hozzátette: ez nemcsak számla kibocsátójaként, de számla befogadói oldalon is érintheti a vállalkozásokat, és időszaki elszámolású számlát szinte minden vállalkozó kap. Arról sem érdemes mindemellett megfeledkezni, hogy 2016-tól a számlázó programoknak az adatexportot lehetővé tévő funkcióval is rendelkezniük kell, amely lehetőséget ad a dátum illetve sorszám szerinti adatkinyerésre.   Egyéb változások A közműadót érintő változás, hogy átmeneti mentesség vonatkozik az új nyomvonalon létesített közművekre és a már meglévő szélessávú internetet biztosító vezetékekre vonatkozó fejlesztésekre is. Ezen közművezetékekre csak az üzembe helyezést követő 6. évtől kell majd adót...

tovább

Tájékoztató az EGYKESZ adatlap rendszeresítéséről

 

januártól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egységes folyószámlán tartja nyilván az adó- és a vámszakmai tevékenységéhez kapcsolódó adózókra, illetve ügyfelekre vonatkozó adatokat. Az egységes, egy felületen lekérdezhető folyószámla rendszer bevezetésével egyidejűleg a korábban a NAV adó-, illetve vámszervénél külön-külön nyilvántartott folyószámlák elkülönült hozzáférése megszűnik. Az egységes folyószámlához történő hozzáférési jogosultság bejelentésének elősegítése érdekében 2015. október 16-ától a NAV megkezdi az állami adó- és vámhatósághoz korábban már bejelentett, vagy csak adós, vagy csak vámos folyószámla lekérdezési joggal rendelkező képviselők, állandó meghatalmazottak/megbízottak kiértesítését. Annak érdekében, hogy az említett képviselők 2016. januártól zavartalanul hozzáférjenek az egységes folyószámla adataihoz, a kiértesítés az érintett képviselt adózók felsorolásán túl kiterjed azon információkra is, melyek az állami adó- és vámhatóságnál vezetett, 2016. január 1-jét követően bevezetésre egységes folyószámla hozzáférési jogosultság bejelentéséhez szükségesek. Felhívják figyelmünket, hogy a levelek elektronikus formában kerülnek kiküldésre a képviselők ügyfélkapus tárhelyére. Papír alapon csak azok a képviselők kapnak levelet, akik kizárólag személyes, illetve papír alapú folyószámla ügyintézési jogosultsággal rendelkeznek, és nincs élő ügyfélkapus hozzáférésük. Annak érdekében, hogy a hozzáférési jogosultság bejelentése zökkenőmentes lehessen, az alábbiakban tájékoztatnak az egyes levelekhez, valamint jogosultságokhoz kapcsolódóan jelentkező teendőkről: Amennyiben a képviselő részére elektronikus úton került kézbesítésre a levél: Elektronikus úton került kézbesítésre a kiértesítő levél, és annak tartalma szerint a képviselő kizárólag személyes, illetve papír alapú adó folyószámla jogosultsággal rendelkezik,úgy a listában szereplő adózók tekintetében további teendő a 2015. évben nincs.  Annak érdekében, hogy a 2016. januártól kezdődően egységesen kezelt folyószámla ügyintézési jogosultsága zavartalan legyen, EGYKE adatlapot kell beadnia 2016. januárban, melyen jelölheti az egységes folyószámla ügyintézési jogát. (Az egységes folyószámla ügyintézési jogot tartalmazó EGYKE adatlap legkorábban 2016. januárjától lesz elérhető.) Elektronikus úton került kézbesítésre a kiértesítő levél, és annak tartalma szerint a képviselő ’T180, ’VAMO, R01, vagy EGYKE adatlapon bejelentett, elektronikus folyószámla ügyintézési jogosultsággal rendelkezik, úgy a listában szereplő adózók tekintetében az EGYKESZ adatlapot kell elektronikus úton benyújtania 2015. október 16-ától kezdődően. Az EGYKESZ adatlapot lehetőség szerint a kiértesítő levélben leírtak alapján, 2015. november 16-ig kell benyújtani. Az EGYKESZ adatlap kizárólag 2015. december végéig érhető el, azt követően a módosított EGYKE adatlap benyújtására nyílik csak lehetőség. Amennyiben ezen határidőig nem ad be EGYKESZ adatlapot, az hátránnyal nem jár, azonban az ügyintézés gördülékenységének elősegítése érdekében elsősorban ennek benyújtását javasoljuk a megadott határidőig.  Amennyiben a képviselő részére papír alapon került kézbesítésre a kiértesítő levél: Amennyiben a képviselő részére papír alapon került kézbesítésre kiértesítő levél, úgy a képviselt, a levél végén felsorolt adózók tekintetében ’VAMO vagy EGYKE adatlapon bejelentett, kizárólag személyes, illetve papír alapú adó folyószámla ügyintézési jogosultsággal rendelkezik. Ebben az esetben ezen adózók tekintetében a 2015. évben további teendője nincs. Annak érdekében, hogy a 2016. januártól kezdődően egységesen kezelt folyószámla ügyintézési jogosultsága zavartalan legyen, EGYKE adatlapot kell beadnia 2016. januárban, melyen jelölheti az egységes folyószámla ügyintézési jogát. (Az egységes folyószámla ügyintézési jogot tartalmazó EGYKE adatlap 2016. januárjától lesz elérhető.) Amennyiben akár papír alapon, akár elektronikusan került kiküldésre a kiértesítés, és a 2015. évben a képviseleti jogosultsága tekintetében egyéb, az egységes folyószámlát nem érintő változás áll be, úgy az EGYKE adatlapot kell benyújtani a változás nyilvántartásba vétele érdekében, majd amennyiben a folyószámla ügyintézési jogosultság továbbra is fennáll, ezt követően az EGYKESZ adatlapot is be kell benyújtani. Ha olyan adózók tekintetében rendelkezik folyószámla ügyintézési jogosultsággal, melyeknél Ön már nem képviselő, úgy a képviseleti jogosultság megszüntetése érdekében az ezen célra szolgáló  EGYKE adatlapot kell...

tovább

Változnak a szabadságszabályok – átírják a Munka törvénykönyvét

 

Megszűnik a diplomás munkanélküliek közmunkába való kényszerítése, pontosítják a pihenőnapok számítást, illetve számos eddig vitára okot adó módosítást vezetnek át a Munka törvénykönyvén és más foglalkoztatási jogszabályokon a kormány javaslata alapján. Indoklással együtt 41 oldalas törvénymódosítást tett közzé a kormány, amely az alig három éves Munka törvénykönyvét (Mt.) írná részben újra. A 2012-es új törvény számos ponton visszalépést jelentett munkavállalók szempontjából, változtak például a szabadság- és a túlóraszabályok – ennek ellenére alapjaiban nem alakította át foglalkoztatási piacot. A most hároméves törvény ráncfelvarrását az időközben született alkotmánybírósági döntésekkel és uniós jogharmonizációval indokolja a kormány. A javaslat “egy-két rendelkezésről” konszenzus is született a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán –olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.    A szabadság az szabadság – fontos változások a nők foglalkoztatásban A kormány javaslata szerint a mentesül munkavállaló a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkáltató által kiadott szabadsága alatt– ennek hiánya az törvényjavaslat indoklása szerint eddig vitára adott okot. Szintén mentesül az apa gyermeke születésekor öt napra, ikerszülés esetén hét munkanapra a munkavégzési és rendelkezésre állás kötelezettség alól. A módosítás egyszerűsíti képzés idejében követendő szabályokat is. A kormány javaslata szerint nagyobb védelmet kapnak a várandós nők – a főszabály szerint nem lehet felmondani a szülés előtt álló nőnek – abban az esetben, ha a felmondás előtt erről a munkavállaló bejelentést tett. Az elfogadásra váró szabály szerint, ha az elbocsátás közlése utána hozza a munkavállaló a foglalkoztató tudomására a várandóság tényét – úgy a felmondást a munkaáltató 15 napon belül visszavonhatja. A jövőben a jogellenes munkáltató felmondás estén a kárigény érvényesítése helyett a munkavállaló kérheti a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét – kárpótlásul. Új szabályként emelik be a törvénybe, hogy a bíróság a jövőben abban az esetben is visszaállítja munkaviszonyt, ha a felmondásra a joggal való visszaéléssel került sor. A javaslat több ponton módosítja, pontosítja a munkaidő fogalmát, a pihenőnap kiadására való szabályokat – ezek a változtatások általában a munkavállalót védik. Egy esetben azonban megengedő szabályozás léphet életbe: a jövőben munkavalló nők kérésére lehetséges lesz az éjszakai munkát elrendelni akkor is ha három évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek. Ugyanezt kérhetik a gyermeküket egyedül nevelő férfiak is. Az indoklás szerint ez az igény a munkavállóli oldalról merült fel és a fizetés nélküli szabadságról visszatérők újbóli munkába állását segíti. Továbbra is megmarad a várandós nők éjszakai foglalkoztatási tilalma – szögezi le a indoklás. Végkielégítés jelenleg a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. A módosítás a munkavállaló azonnali hatályú felmondása – a munkáltató jogsértése – esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Sőt, a munkavállalót – azonnali hatályú felmondása esetén – a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti. Nem kell a diplomás közmunka A törvénycsomag az Mt.-n túl számos szakmai jogszabályt – így például a foglakoztatási törvény módosítását is tartalmazza. Az egyik legfontosabb javaslat, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében megszünteti a közfoglalkoztatási kötelezettséget – amely számos méltánytalan helyzet teremtet. A javaslat indoklása ugyan nem a méltányossági megfontolásokból, hanem a racionalitásból vezeti, hogy egy diplomás munkanélkülit jóval egyszerűbb elhelyezni az elsődleges munkaerőpiacon, mint a diplomával nem rendelkezőket. Ezért nem érdemes őket a másodlagos közfoglakoztatásba erőltetni, hanem ezt fent kell tartani a képzetlenek integrálásra. Ugyanakkor diplomás munkanélküli – saját kérésére – a jövőben is foglalkoztatható közmunka keretében. A javaslat kitér a közalkalmazotti bértábla módosítására, amire nyugdíjkorhatár emelése miatt van szükség. A hosszabb életpálya miatt kisebb...

tovább