Hasznos


Társadalmi egyeztetésen a Fiatalok és az Álláskeresők vállalkozóvá válásának ösztönzése elnevezésű pályázat

 

Első lépés: a GINOP-5.1.9-17 pályázat részletei   A tervezett rendelkezésre álló keretösszeg 6 milliárd forint, mely regionális bontásban került kiosztásra. A támogatott támogatási kérelmek várható száma 1-6 db, ami a képzést-mentorálást szervező támogatott cégek számára értendő és ezeken a képzéseken kell első lépésként részt vennie a fiataloknak. Támogatható tevékenységek közé tartozik a célcsoport felkutatása, toborzása; álláskeresők és fiatalok programba vonása, tájékoztatás, információnyújtás részükre; kompetenciafejlesztés, képzések szervezése, mentori feladatok; segítségnyújtás üzleti terv kidolgozásához; tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása; illetve a projekt menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységek. A felhívásra a kevésbé fejlett régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl) területén hatást kifejtő projektekre nyújthatók be támogatási kérelmek. Fenntartási időszak 5 év, KKV estében 3 év. Önállóan vagy konzorciumi partnerként a vállalkozásindítással, vállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokat, képzéseket az elmúlt 5 évben tevékenységi körben végző nonprofit és egyéb, nem nyereségérdekelt szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet majd 2017. június elsejétől. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összes költségének 100%-a. Az igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt támogatás 50%-a. Ha valaki sikeresen részt vett a fent említett pályázat nyomán elindult képzésen és jóváhagyott üzleti tervvel rendelkezik, akkor a következő lépcsőként a vállalkozása indításához a lentebb kifejtett két pályázati lehetőség közül választhat, annak megfelelően, hogy a támogatást igénylők melyik korcsoportjába tartozik.   A 18-30 év közötti fiataloknak szóló (GINOP-5.2.7-17) pályázat részletei   A tervezett rendelkezésre álló keretösszeg 16 milliárd forint, mely regionális bontásban került kiosztásra. A támogatott támogatási kérelmek várható száma 5330 db. A felhívásra csak kevésbé fejlett régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat Dunántúl, Közép-Dunántúl) területén megvalósítani kívánt projektre irányuló támogatási kérelmek nyújthatók be. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma eltér a GINOP-5.1.9-17 program keretében jóváhagyott üzleti tervben foglaltaktól. Fenntartási időszak 3 év. A GINOP-5.1.9-17 programban résztvevő, 18-25 év közötti, Ifjúsági Garancia Rendszerben regisztrált fiatalok, illetve 25-30 év közötti, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál álláskeresőként regisztrált fiatalok által létrehozott vállalkozások. A támogatást igénylő vállalkozásnak a kérelem benyújtásakor rendelkeznie kell a GINOP 5.1.9-17 konstrukció személyében független szakértői bizottság által jóváhagyott üzleti tervvel, valamint a vállalkozást alapító álláskeresőnek rendelkeznie kell a GINOP 5.1.9-17 programban a képzés sikeres elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal. A kérelmeket 2017. szeptember elsejétől nyújthatják be a pályázók. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 2 millió Ft maximum 3 millió Ft. A megítélhető támogatás a projekt elszámolható összes költségének maximum 100%-a. Az igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt támogatás legfeljebb 50%-a.   Támogatható tevékenységek 1. Kötelező, önállóan nem támogathatóak Foglalkoztatás: a vállalkozást alapító és támogatást igénylő fiatal gazdasági tevékenység ellátására irányuló közreműködése (önfoglalkoztatás), és/vagy a vállalkozás munkavállalójának foglalkoztatása. Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság 2. Választható, önállóan nem támogathatóak Projekt-előkészítési tevékenységek Eszközbeszerzés Eszközbérlés Ü zlethelyiség-bérlet vagy irodabérlet Információs technológia-fejlesztés Immateriális javak beszerzése Piacra jutás támogatása Képzéseken való részvétel Tanácsadás igénybevétele Anyagbeszerzés Általános vállalatirányítási tevékenység   A 30 év feletti álláskeresőknek szóló (GINOP-5.1.10-17) pályázat részletei   A tervezett rendelkezésre álló keretösszeg 8 milliárd forint, mely regionális bontásban került kiosztásra. A támogatott támogatási kérelmek várható száma 2670 db. A felhívásra csak kevésbé fejlett régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat Dunántúl, Közép-Dunántúl) területén megvalósítani kívánt projektre irányuló támogatási kérelmek nyújthatók be. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma eltér a GINOP-5.1.9-17 program keretében jóváhagyott üzleti tervben foglaltaktól. Fenntartási időszak 3 év. A GINOP-5.1.9-17 programban résztvevő, 30 év feletti, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott regisztrált álláskeresők által létrehozott egyéni vagy társas vállalkozás. A támogatást igénylő vállalkozásnak a kérelem...

tovább

Beadható a GINOP-1.2.3.-8.3.4-16 Kapacitásbővítés kombinált hiteltermékkel című pályázat

 

A pályázat célja: A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése, amelyet azonban hátráltat a KKV szektor hagyományos tőkehiánya, valamint az ebből adódó elavult eszköz- és infrastrukturális ellátottsága. A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése. Kik pályázhatnak? Mikro-, kis- és középvállalkozások: Amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámolóval/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele Amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt Amelyeknek a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év árbevétele, egyéni vállalkozók esetén az adóalapba beszámított bevétele minimum 15 millió Ft volt Amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, szövetkezetek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei Saját tőkéje nem negatív és 2015-ben nem csökkent 500 ezer Forint (2016. mácius 15-től 3 millió Forint) alá A Felhívás 4.4.3. Tartalmi értékelési szempontok alapján legalább 55 pontot elér. Hol pályázhatnak? Szolgáltató tevékenységgel: csak szabad vállalkozási zónákban Gyártó, termelő tevékenységgel: az ország egész területén Budapest és Pest megye mindkét esetben kizárva Mire pályázhatnak? Szintentartó, helyettesítő beruházás nem támogatható Új eszköz beszerzése Termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, felújítása, épületgépészeti beruházások végrehajtása Információs technológia-fejlesztés, új informatikai eszközök és szoftverek (hardver, szoftver) Az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések Támogatás összege? 5-50 millió Ft vissza nem térítendő ÉS 10-145 millió Ft kedvezményes kamatozású kölcsön: (2% kamat, 15 év futamidő türelmi idővel együtt) Támogatási hányad? A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 30%-a lehet. Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás...

tovább

Itt a megállapodás: kiderült, mennyivel nőnek a bérek

 

Itt a megállapodás: kiderült, mennyivel nőnek a bérek

Megállapodott a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdekképviselete a következő két év minimálbér-emeléséről, a garantált bérminimum emeléséről, valamint a két évre szóló járuléékcsökkentésről és a társasági adó egységesítéséről/csökkentéséről – jelentették be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését követően. Ezt a nemzetgazdasági miniszter mérföldkőnek nevezte. A munkaadók belementek a kormány által elvárt béremelésbe, cserébe nagyobb járulékcsökkentést kapnak, és még egy további ígéretet. Varga Mihály azzal kezdte beszédét, hogy valóban megérte várni a mostani sajtótájékoztatóra, mivel fontos mérföldkőhöz érkeztünk a magyar gazdaságtörténetben a mai megállapodással. Én eleget tettem annak a miniszterelnöki elvárásnak, hogy béremelésben menjek el a falig. De itt minden partner elment a határáig – vélekedett. A megállapodás legfontosabb elemei: 2017-ben a minimálbér összege 15%-kal, a garantált bérminimum 25%-kal emelkedik. 2018-ban 8, illetve 12%-os a növekedés mértéke ezekben a bérekben. A járulék jövőre 5 százalékponttal csökken. Majd a járulék újabb 2 százalékponttal csökken 2018-ban. Ha meghaladja a 11 százalékot a bruttó bérnövekedés az első kilenc hónapban 2017-ben, akkor további 0,5 százalékponttal csökken a járulék 2018-ban – tette hozzá. A vállalati nyereségadó mértéke pedig egységesen 9 százalékra csökken – részletezte a megállapodást. forrás:...

tovább

A vállalkozások éve lesz 2017

 

A Magyar Iparszövetség szerint jövőre a kis- és középvállalkozások előtt egyedülálló, megismételhetetlen fejlődési pálya áll az uniós források tömeges megnyílásával, illetve a tervezett költségvetésben és az adószabályozásban lévő lehetőségekkel. A Magyar Iparszövetség nemrégiben közgyűlésen értékelte a kkv-k helyzetét. Vadász György ügyvezető elnök kifejtette: a kkv-k nagy várakozással tekintettek már a 2016-os év elé, mert abban bíztak, hogy az uniós fejlesztési támogatások elérhetők lesznek,ezzel szemben az elmúlt két és fél év alatt alig jelentek meg kiírások, illetve az azokra beadott pályázatokat sem bírálták el az intézményrendszer átalakítása miatt. A Magyar Iparszövetség vezetője szerint 2017 a kkv-k éve lesz, mert minden bizonnyal jövőre kiírják a szektort erősen érintő pályázatokat. Hangsúlyozta, hogy a szektor szerepe a hazai foglalkoztatásban jelentős, ezért a gazdasági növekedés fenntartásához, a foglalkoztatás további bővítéséhez elengedhetetlen a kkv-k erősítése. A jövő évi költségvetésről szólva kiemelte, hogy a kisvállalkozói adófajtáknál a tervek szerint a fejlesztésekre fordított forrás elszámolható lesz, amire eddig nem volt lehetőség, illetve megszűnik a kkv-adókedvezmények igénybevehetőségének plafonja. Mindez nagyon komoly ösztönzés arra, hogy piaci lehetőség esetén beruházzanak a kkv-k – tette hozzá. Forrás:...

tovább

Jönnek az új GINOP-pályázatok áprilisban

 

Még ebben a hónapban megjelennek a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó új pályázati felhívások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében.   Az új GINOP-pályázatok között hamarosan megnyílik a logisztikai szolgáltató központok 6 milliárd forintos keretösszeggel vagy a kkv-k, beszállítói integrátorok támogatása 20 milliárd forint keretösszeggel. A GINOP minden pályázata – a jelenleg átdolgozás alatt álló felfüggesztettek is – június végéig megjelenik – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.   Csökkentenék a függést   Lepsényi István szerint az Irinyi Terv végrehajtásával Magyarország 2020-ra az Európai Unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd. A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig – mondta. Emellett csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében.   Foglalkoztatásra is lehet pályázni   Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kiemelte, a GINOP-ból lehet pályázni a foglalkoztatási támogatásokra is. Az ifjúsági garancia programban mintegy 40 milliárd forintos keret áll rendelkezésre képzésekre és kompetenciafejlesztésekre,a 25 év alatti tartósan regisztrált munkanélküliek számára. A programokban 2016 március közepéig mintegy 26 ezer fő vett részt. Egy másik, úgynevezett gyakornoki programban 15 milliárd forint keretösszeggel a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése bér és járuléktámogatással. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatási lehetőségeit az Út a munkaerőpiacra program keretében támogatják, több mint 110 milliárd forint áll rendelkezésre 2018 végéig.   2017-ben lesz hatása   Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója arról beszélt, hogy az uniós pályázatok hatása először 2017-ben jelentkezhet, mivel a tényleges kifizetések 2016 második felében várhatóak. Rámutatott: a vissza nem térítendő uniós támogatások, és az azokat kiegészítő kedvezményes források, így a növekedési hitelprogram együtt utoljára ebben az évben segíti a vállalkozásokat. A bank speciális tanácsadást nyújt pályázatírási és projektmenedzsment szolgáltatásokkal és banki megoldásokkal együtt a pályázóknak. Forrás:...

tovább

Figyeljen oda a behajtási átalányra, változott a szabály

 

Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társasági adófizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozással.     A cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőknek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől.    A behajtási költségátalány 2011-ben történő európai szintű bevezetése elsősorban arra irányult, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekkel szemben. Az idén március 24-én életbe lépett 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról három új elemmel módosult a 2013-ban elfogadott rendelkezésekhez képest.     A legfontosabb változtatás, hogy mostantól az új rendelkezésnek megfelelően a szöveg a „köteles fizetni” helyett már a „tarthat igényt” illetve „követelheti„  kifejezéseket tartalmazza. Ezért a jogosult maga döntheti el, hogy érvényesíteni akarja-e a behajtási jogát vagy sem a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül. „A most elfogadott rendelkezés már valóban harmonizál az uniós irányelvvel, mivel a behajtással kapcsolatos költségátalány ugyan járhat a hitelezőnek, de nem jár automatikusan a késedelembe esés pillanatában.     Ugyanakkor a behajtási költségátalányra jogosult cégeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a késedelem bekövetkezésétől számított egy év jogvesztő határidő”– hívja fel a figyelmet Kőszegi Anna. Hozzátette: „Azon vállalkozások, amelyek korábban nem könyvelték a behajtási költségátalány fizetésből eredő kötelezettségeiket, azoknál önrevízió keretében rendezni kell a könyvelést az adóhiány elkerülése érdekében.”   A fizetési határidő lejárta után járó 40 eurós (kb. 12 500 forint) átalánydíj nem képez áfa alapot, illetékhatása sincs, viszont növeli az adózás előtti eredményt, ezáltal a társasági adó összegét is. Ezzel kapcsolatban Kőszegi Anna kiemelte: „Az érintett cégeknek már a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül, ami társasági adó fizetési kötelezettséget eredményezhet.”     Az új rendelkezés ugyanakkor nem változtatott az eddigi eljárási gyakorlaton: az átalánydíj továbbra is a késedelmi kamaton felül jár,és szerződésben szerepeltetni sem szükséges, hiszen törvényi szabályozás vonatkozik rá. „A költségátalányról szóló új törvény további eleme, hogy az csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből származó pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik. Emellett a törvény már a kereskedelmi ügylet fogalmát is meghatározza: ennek értelmében kereskedelmi tranzakciónak az számít, ha vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között olyan ügyletet bonyolítanak le, amelynek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében” Forrás:...

tovább

Így juthat hitelhez egy induló vállalkozás

 

Induló vállalkozások közül biztosan sokan szembesülnek azzal a problémával, amikor egy kis plusz forgótőkére lenne szükség, de a bankok nem adtak hitelt, mert mondjuk „még nincs meg a kellő működési múlt”, vagy mert „még nincs a cégnek ingatlana”. Nincs tehát még mire a hitelt felvenni. Van azonban olyan finanszírozás, amikor mindez nem számít, csak az, hogy milyenek a társaság vevői. Fókusz a vevőkön van, a hitelező őket vizsgálja. Ha jó minőségűek a vevők, a tőlük származó követelések 80-90 százalékát a teljesítésigazolás és számla kiállítását követően azonnal kézhez kaphatja a cég.   Faktorálás, azaz vevőalapú finanszírozás   Ez a finanszírozási forma alapvetően egy rövid távú vállalkozói hitelalternatívája, itt viszont nincs szükség ingatlanfedezetre, maga a vevőkövetelés szolgál biztosítékként. A finanszírozás mértéke nem a cég múltbéli pénzügyi számainak függvénye, hanem a vevő számláinak nagyságához igazított, így rugalmasan követi a cég tényleges finanszírozási igényeit. Mindez a bruttó számlaértékre vetített 1-3 százalékos költség mellett.   Hogyan működik a gyakorlatban?   A pénzintézet (Faktortársaság) bevizsgálja azon vevőket, amelyektől származó bevételeket a társaság előfinanszíroztatni szeretné. Itt elég megadni a vevők beazonosításához szükséges adatokat (például a cégnevet, adószámot), illetve a benyújtani a meglévő adásvételi szerződést.A vizsgálat eredményeként a Faktortársaság minden vevőre külön limitet (leegyszerűsítve: hitelkeretet) állapít meg. Azaz megadja, hogy az adott vevőtől egyszerre maximum mekkora követelést hajlandó előfinanszírozni.A keretek sikeres felállítását követően már be is lehet nyújtani első kiállított számlánkat, amely bruttó (azaz áfát is tartalmazó) összegének 80 százalékát – de jobb vevők esetében akár 90 százalékát is – 1 napon belül megkapja a vállalkozó a számlájára. Vevőnket a faktorálás tényéről értesíteni kell, hiszen ezentúl a számla értékét a faktortársaság részére kell utalniaA számla ellenértékének maradék 10-20 százalékát akkor kapja meg a cég, amikor a vevő fizetett. A faktortársaság ekkor vonja le saját díját, és a díjjal csökkentett összeget utalja át a cég számlájára.     Nézzünk egy példát   Ha egy cégnek van egy jó nevű, ismert vevője, akivel éves szinten bruttó 120 millió forint forgalmat bonyolít, havi 10 millió forintos átlagos számlanagyság mellett, 60 napos fizetési határidőkkel, a faktortársaság ezen paraméterek alapján 16 millió forintos limitet állapított meg erre a vevőre. Azaz az első kiszállítást követően kiállított 10 millió forintos számlából 8 millió forintot azonnal megkap a cég és még ennek kiegyenlítése előtt (hiszen 60 nap a fizetési határidő) le fogja szállítani a második bruttó 10 millió forintnyi árut, amely után ismét egy napon belül megkapja a 8 millió forintot. Így összesen már 16 millió forintot kap. Mire a harmadik 10 millió forintos szállítást is teljesíti, az első számla ellenértékét a vevő átutalja (a finanszírozónak, aki a 8 millió forint előfinanszírozás és a kapcsolódó költségek levonása utáni pénzt továbbutalja a vállalkozásnak), a faktorálást igénybe vevő cég pedig a harmadik számla után ismét kap 8 millió forintot a finanszírozó pénzintézettől, azaz a teljes banki finanszírozás összege ismét 16 millió forint. A választott megoldással a cég 20 millió forint értékű átlagos kinnlevőségét 4 millió forintra szorította le, és 16 millió forintot felhasználhat. A valós likviditási előny azonban a jelzett 16 millió forintnál is nagyobb, hiszen – amennyiben havi áfabevalló a vállalkozás – mire a vevő az első utalást teljesíti, a cégnek már akár 4,25 millió forint áfafizetési kötelezettsége lesz ebből a kapcsolatból (természetesen ennek a szállításnak is lehet költségoldali áfatartalma, amely a jelzett összeget csökkentheti).   Melyik cégeknél működhet jól a faktorálás? Olyan termelő vagy szolgáltató...

tovább

Cégek tízezrei lélegezhetnek fel, de nem mindenki

 

A korlátolt felelősségű társaságok kötelező tőkeemelését ugyan meghosszabbították, de vannak olyan cégek, amelyekre továbbra is vonatkozik a március 15-i határidő.   A várakozásoknak megfelelően egyhangúlag elfogadták a tőkeemelés határidejének meghosszabbítására irányuló törvényjavaslatot. Így a 3 millió forintot el nem érő törzstőkéjű kft-k 2017. március 15-ig, újabb egy évet kapnak az új Ptk. szerinti kötelezettségeik. Van tennivaló!  Azoknak a kft-knek viszont, amelyek rendelkeznek 3 millió, vagy afeletti törzstőkével, azoknak továbbra is a 2016. március 15-ei határidő az irányadó, hogy az új Polgári törvénykönyvhöz igazítsák működésüket és...

tovább

130 ezer magyar céget büntethetnek

 

Közel 130 ezer kft.-nek kell még 3 millió forintra emelnie a törzstőkéjét  március 15-ig, különben a cégbíróság komoly pénzbüntetéssel sújtja őket. A törvényi kötelezettség teljesítésére többféle lehetősége is van az érintetteknek. A 2014. március 15-én hatályba lépett törvény minimum 3 millió forintban határozta meg a kft.-ék jegyzett tőkéjét. Ennek következtében a Magyarországon jelenleg működő kft-ék kb. 90 százalékának, vagyis közel 130 ezer kft.-nek kell jelentős törzstőke-emelést végrehajtania legkésőbb 2016. március 15-ig.   A vagyonból is lehet tőkét emelni „Fontos tudni, hogy a cég törzstőkéjén felüli vagyonból is lehet tőkét emelni, ha az erre fedezetet nyújt. Ebben az esetben a tőkeemelésről szóló döntés alapja a cég 6 hónapnál nem régebbi éves beszámolója vagy közbenső mérlege lehet. Ilyenkor célszerű, az egyébként is elkészítendő, 2015. december 31-i fordulónapra összeállított mérleget erre a célra felhasználni. Ehhez azonban szükséges, hogy a mérlegkészítés időpontja március 15. előtti legyen”– hangsúlyozta Kőszegi Anna, a Baker Tilly Hungária partnere. Hozzátette, a módosítással kapcsolatos március 15-i határidőre azért is érdemes odafigyelnie a vállalkozásoknak, mert ha addigra nem teljesítik a törvényi előírásokat, akkora cégbíróság súlyos pénzbírsággal is sújthatja őket a bejelentési kötelezettség késedelme miatt.   Ha nem tud emelni, átalakulhat Amennyiben az érintett vállalkozásnak nincs lehetősége a törzstőke-emelésre, akkor át kell alakulnia egy olyan cégformává, ahol már nincs kötelező tőkeminimum. Ebben az esetben viszont a cégnek már számolnia kell az átalakulással járó vagyonmérleg készítési és könyvvizsgálati, valamint közzétételi kötelezettséggel és annak költségeivel. A cégek a minimálisan jegyzett tőkéjüket a már fent említett mód mellett külső forrásból is megemelhetik. Ezek közül a legegyszerűbb eljárás a tagok pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulása (apport).   Nem feltétlenül térítésmentes „A cégeknek minden esetben figyelembe kell venniük, hogy a cégbírósághoz benyújtott társasági határozat és változásbejegyzési kérelem csak abban az esetben lesz térítésmentes, ha azok csak az új Ptk. rendelkezéseihez történő igazítással kapcsolatos módosításokat tartalmaznak” – mondta el Kőszegi Anna. Hozzátette: egyéb változtatás esetén ugyanis akár 40 ezer forint is lehet a módosítás összege. Ezért az érintett vállalkozásoknak minden esetben érdemes előzetesen egyeztetniük a saját könyvelőjükkel. Forrás:...

tovább

Nem is kell 3 gyereket bevállalni az ajándék milliókért

 

Már több mint fél éve igényelhető a CSOK, azonban igazán népszerűvé a program kiterjesztésével lett az új lakástámogatási rendszer. A három gyerek után igényelhető, 10+10 milliós támogatás ugyan vonzó lehet, de a használt lakásra és bővítésre kérhető támogatás is több millió forinttal teheti olcsóbbá a lakáshoz jutást. 2015. júliusa óta érhető el a szocpol utódja, a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), amely már a kezdetekkor is több milliós támogatást nyújtott az otthonteremtéshez. Nem is csoda, hogy a támogatással sok ezren éltek, az igénylők túlnyomó többsége használt lakás vásárláshoz használta fel a vissza nem térítendő támogatást. A december végén megjelent, január elsejétől hatályos új rendelet ráadásul kibővíti a használt és az új lakás után járó CSOK-ot. Mennyivel többet kaphatunk ezentúl az államtól? 2015 végéig a használt és az új lakások után ugyanakkora támogatás járt, így arányosan a használt lakást vásárlók jártak jobban. Azonos környéken, azonos méretű és hasonló tulajdonságú lakást ugyanis jóval olcsóbban vehetünk használtan, mint újonnan, így a támogatás mértéke is nagyobb arányban számított bele a vételárba. A megújult CSOK viszont a támogatás összege szerint is különválasztja a használt és az új lakás után igényelhető támogatásokat. Az új építésű lakásoknál egy gyermek után 600 ezer, két gyermek után 2,6 millió forint kérhető, három gyerektől pedig egy külön program indult, ennek keretein belül a 10+10 millió forint konstrukcióban elérhető támogatásra és kedvezményes kamatozású, kamattámogatott hitelre is jogosultak lehetünk. A használt lakásoknál jellemzően 10 százalékkal nőtt a CSOK összege, 550 ezer és 2,75 millió forint közötti összegekre lehetünk jogosultak, ez függ a gyerekek számától és a lakás méretétől. Eltörölték viszont az energetikai besorolás szerinti megfelelést, ezzel egyszerűsödött a rendszer és az átlagos folyósított támogatás összege is nőhet a jövőben. Mit kell teljesítenünk a CSOK-ért cserébe? A kedvezmény elsősorban a gyerekekhez kötött, azonban nemcsak meglévő, hanem előre bevállalt gyereket is beszámíthatnak a támogatás kiszámításakor: két gyereknél nyolc év, egy gyereknél 4 év áll rendelkezésünkre a teljesítésre. Ha viszont a gyerekek nem születnek meg és a vállalást örökbefogadással sem teljesítjük, akkor a támogatást vissza kell fizetnünk, amely az évek alatt kamatozik is. A büntető kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. 20 éves korig számolhatjuk a gyereket eltartottnak a támogatás szempontjából, ami nappali tagozatos felsőoktatásban résztvevő gyerek esetén 25 évig kitolódhat. Korábban mindkét szülőnek 40 év alattinak kellett lennie a támogatáshoz gyermekvállalás esetén, ezentúl viszont elegendő, ha az egyikük fiatalabb 40 évnél. A kedvezmény igénylésekor a támogatással érintett ingatlanon felül a jogszabály által meghatározott egyéb ingatlan lehet csak az igénylő és vele együtt költöző személyek tulajdonában: együttesen legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányad olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba; tulajdonában lévő lakása bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte, vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette; vagy a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik. Utólag is lehetőség van a CSOK igénylésére, a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermek után, de csak akkor, ha korábban már valamelyik típusú (meglévő vagy vállalt gyermekre igényelhető) CSOK támogatásban részesült az igénylő. Az utólag született gyerekek után gyerekenként 400 ezer forinthoz juthatunk, amit a meglévő lakáshitelünk tőketörlesztésére kell fordítanunk.   Milyen lakást vehetünk a támogatásból? A vásárolt vagy bővített ingatlannak is meg kell felelnie a kritériumoknak a CSOK folyósításához: Egy gyereknél legalább 40, Két gyereknél legalább 50, Három gyereknél legalább 60,...

tovább