Nobilis Könyvelőiroda

Könyvelés * Számviteli szolgáltatások * Cégalapítás-módosítás * Könyvvizsgálat * Adótanácsadás * Jogi képviselet * Pályázati tanácsadás


Ingyenes Cégalapítás

A Magyar Iparszövetség szerint jövőre a kis- és középvállalkozások előtt egyedülálló, megismételhetetlen fejlődési pálya áll az uniós források tömeges megnyílásával, illetve a tervezett költségvetésben és az adószabályozásban lévő lehetőségekkel.

A Magyar Iparszövetség nemrégiben közgyűlésen értékelte a kkv-k helyzetét. Vadász György ügyvezető elnök kifejtette: a kkv-k nagy várakozással tekintettek már a 2016-os év elé, mert abban bíztak, hogy az uniós fejlesztési támogatások elérhetők lesznek,ezzel szemben az elmúlt két és fél év alatt alig jelentek meg kiírások, illetve az azokra beadott pályázatokat sem bírálták el az intézményrendszer átalakítása miatt.

A Magyar Iparszövetség vezetője szerint 2017 a kkv-k éve lesz, mert minden bizonnyal jövőre kiírják a szektort erősen érintő pályázatokat. Hangsúlyozta, hogy a szektor szerepe a hazai foglalkoztatásban jelentős, ezért a gazdasági növekedés fenntartásához, a foglalkoztatás további bővítéséhez elengedhetetlen a kkv-k erősítése.

A jövő évi költségvetésről szólva kiemelte, hogy a kisvállalkozói adófajtáknál a tervek szerint a fejlesztésekre fordított forrás elszámolható leszamire eddig nem volt lehetőség, illetve megszűnik a kkv-adókedvezmények igénybevehetőségének plafonja. Mindez nagyon komoly ösztönzés arra, hogy piaci lehetőség esetén beruházzanak a kkv-k – tette hozzá.

Forrás: Üzletrész

Tovább

Még ebben a hónapban megjelennek a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó új pályázati felhívások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében.

 

Az új GINOP-pályázatok között hamarosan megnyílik a logisztikai szolgáltató központok 6 milliárd forintos keretösszeggel vagy a kkv-k, beszállítói integrátorok támogatása 20 milliárd forint keretösszeggel. A GINOP minden pályázata – a jelenleg átdolgozás alatt álló felfüggesztettek is – június végéig megjelenik – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.

 

Csökkentenék a függést

 

Lepsényi István szerint az Irinyi Terv végrehajtásával Magyarország 2020-ra az Európai Unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd.

A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig – mondta. Emellett csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében.

 

Foglalkoztatásra is lehet pályázni

 

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kiemelte, a GINOP-ból lehet pályázni a foglalkoztatási támogatásokra is. Az ifjúsági garancia programban mintegy 40 milliárd forintos keret áll rendelkezésre képzésekre és kompetenciafejlesztésekre,a 25 év alatti tartósan regisztrált munkanélküliek számára. A programokban 2016 március közepéig mintegy 26 ezer fő vett részt. Egy másik, úgynevezett gyakornoki programban 15 milliárd forint keretösszeggel a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése bér és járuléktámogatással. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatási lehetőségeit az Út a munkaerőpiacra program keretében támogatják, több mint 110 milliárd forint áll rendelkezésre 2018 végéig.

 

2017-ben lesz hatása

 

Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója arról beszélt, hogy az uniós pályázatok hatása először 2017-ben jelentkezhet, mivel a tényleges kifizetések 2016 második felében várhatóak. Rámutatott: a vissza nem térítendő uniós támogatások, és az azokat kiegészítő kedvezményes források, így a növekedési hitelprogram együtt utoljára ebben az évben segíti a vállalkozásokat. A bank speciális tanácsadást nyújt pályázatírási és projektmenedzsment szolgáltatásokkal és banki megoldásokkal együtt a pályázóknak.

Forrás: Üzletrész

Tovább

Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társasági adófizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozással.

 

 

A cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőknek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől. 

 

A behajtási költségátalány 2011-ben történő európai szintű bevezetése elsősorban arra irányult, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekkel szemben. Az idén március 24-én életbe lépett 2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról három új elemmel módosult a 2013-ban elfogadott rendelkezésekhez képest.

 

 

A legfontosabb változtatás, hogy mostantól az új rendelkezésnek megfelelően a szöveg a „köteles fizetni” helyett már a „tarthat igényt” illetve „követelheti„  kifejezéseket tartalmazza. Ezért a jogosult maga döntheti el, hogy érvényesíteni akarja-e a behajtási jogát vagy sem a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül.

„A most elfogadott rendelkezés már valóban harmonizál az uniós irányelvvel, mivel a behajtással kapcsolatos költségátalány ugyan járhat a hitelezőnek, de nem jár automatikusan a késedelembe esés pillanatában.

 

 

Ugyanakkor a behajtási költségátalányra jogosult cégeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a késedelem bekövetkezésétől számított egy év jogvesztő határidő”– hívja fel a figyelmet Kőszegi Anna. Hozzátette: „Azon vállalkozások, amelyek korábban nem könyvelték a behajtási költségátalány fizetésből eredő kötelezettségeiket, azoknál önrevízió keretében rendezni kell a könyvelést az adóhiány elkerülése érdekében.”

 

A fizetési határidő lejárta után járó 40 eurós (kb. 12 500 forint) átalánydíj nem képez áfa alapot, illetékhatása sincs, viszont növeli az adózás előtti eredményt, ezáltal a társasági adó összegét is. Ezzel kapcsolatban Kőszegi Anna kiemelte: „Az érintett cégeknek már a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül, ami társasági adó fizetési kötelezettséget eredményezhet.”

 

 

Az új rendelkezés ugyanakkor nem változtatott az eddigi eljárási gyakorlaton: az átalánydíj továbbra is a késedelmi kamaton felül jár,és szerződésben szerepeltetni sem szükséges, hiszen törvényi szabályozás vonatkozik rá.

„A költségátalányról szóló új törvény további eleme, hogy az csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből származó pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik. Emellett a törvény már a kereskedelmi ügylet fogalmát is meghatározza: ennek értelmében kereskedelmi tranzakciónak az számít, ha vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között olyan ügyletet bonyolítanak le, amelynek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében”

Forrás: Üzletrész

Tovább